A projektről

A projekt záróévében arra törekszünk, hogy a kutatások eddigi eredményeit összegezzük, intenzívebbé tegyük a gyakorlati disszeminációt, valamint empirikus módszerekkel is értékelhetővé tegyük az innovációs folyamatot. A publikációs tevékenységünk kiemelt vállalása, hogy 2020 nyarára egy olyan tanulmánykötetet alakítsunk ki és jelentessünk meg, mely a kutatás-fejlesztés eredményeit, referenciáit, valamint a módszertani ajánlásainkat keretbe foglalja. Az eredmények nemzetközi bemutatása érdekében két jelenleg előkészületben álló, szándékunk szerint jövő évben megjelenő nemzetközi folyóiratcikkben (MDPI Education Sciences (ISSN: 2227-7102) és MDPI Sustainability (ISSN:2071-1050) kívánjuk összegezni a szélesebb szakmai nyilvánosság számára. Folytatva a múlt évben elkezdett sorozatunkat, további négy-öt módszertani ajánlást kívánunk megfogalmazni az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport  közleményekben, a felsőoktatás tanárképzési tevékenységhez, részben a fejlesztési környezet és annak alkalmazását a nyitott tananyag-fejlesztéshez kapcsolódó eljárások ismertetésével. Véglegesíteni és a szélesebb szakmai nyilvánosság számára nyitott hozzáférés elve alapján elérhetővé kívánjuk tenni azokat az eszközöket, szoftvereket és online platformokat (HUNGLE, MIKROPEDIA, Sysbook) valamint mobil applikációs eljárásokat,melyek a nyitott tananyag-fejlesztést a szakképzés keretében általánosan alkalmazhatóvá teszik. Változatlan részt kívánunk venni a jelentős hazai nevelésügyi konferenciákon (ONK), melyen már harmadik alkalommal szervezünk önálló kutatói szimpóziumot 2019-ben. Szintén önálló szimpóziumot szervezünk a BME által előkészítés alatt álló I. Szakképzés és oktatás: Ma – holnap konferencia. Fejlődés és partnerség konferencián 2019 novemberében. 2020 tavaszára tervezzük,hogy a kutatás eredményeit önálló, a műhelykonferenciák méretein túllépő keretekben mutatjuk be a szélesebb szakmai nyilvánosság számára, kapcsolódva a zárókötet megjelenéséhez. További terveink között szerepel a kutatásaink koncepcionális kereteit már egy évtizede formáló BME Képi Tanulási Műhely (VLL) munkájában való aktív részvétel, s a 2020 novemberére MTA-BME által közösen tervezett IX. Budapest Visual Learning nemzetközi konferencia programjához történő konstruktív kapcsolódás, mely a stratégiai, hosszabb távú terveink része. Az elmúlt évek előzményeire, s a már kialakult kooperációs gyakorlatra építve két jelentősebb nemzetközi konferencián tervezzük a projekt eredményeinek a bemutatását és megvitatását: 2020 július 12-17-e között Berlinben megrendezendő 21st IFAC World Congress-re “Software in Control Education” szakmai szimpóziumra meghívott előadást nyújtottunk be: „Methodology of Teaching the First Control Course” címmel a mérnöki és mérnöktanári képzés módszertani fejlesztéséről. Tervezzük továbbá a European Conference on Educational Research (ECER) 2020 augusztus 25-28. között Glasglowban megrendezendő konferenciáján a részvételt, mely konferenciasorozatban 2016-ban mutattuk be először kutatásunk koncepcióját, s 2018-ban és 2019-ben a Springer által gondozott konferenciakötetben már két alkalommal. publikálási lehetőséget kaptunk. Végül csupán utalunk arra, hogy a Budapesten (BME-n) a beszámolónk véglegesítése időszakában 2019 szeptember 16-19. között megvalósuló 47th SEFI (European Societyfor Engineering Education) Annual Conference programjában két előadással is szerepet vállalt kutatócsoportunk. A szakmai tanárképzésben a projekt keretében bevezetett új, az online kollaboratív módszereket alkalmazó kurzusaink (Digitális Pedagógia, Oktatáselmélet, Rendszerelmélet) tapasztalataira építve a mesterszintű tanárképzés tartalmi fejlesztését a jelenleg megújulás alatt álló BME GTKkeretrendszerbe integráljuk, s az alkalmazás eddigi tapasztalatait a tanárképzés módszertani korszerűsítés során általános gyakorlattá tesszük.A módszertani fejlesztési eredményeink szélesebb  gyakorlati hasznosítása érdekében az OH által engedélyezett szakmai  pedagógus-továbbképzési programunkat (OCD képzés) újabb szakképzési centrumokban kívánjuk megszervezni, valamint a szakképzési rendszerben a jogszabályi változások által is szorgalmazott (elektronikus oktatási keretrendszerek bevezetése és online tananyagok alkalmazása) folyamatában az Innovációs és Technológiai Minisztérium által felügyelt módszertani, szakképzés-fejlesztési fórumokon és pályázatokon hasznosításra felajánljuk azt a szakmai-tudományos potenciált, melyet az elmúlt években sikerült a projekt jóvoltából kialakítani.

 * * *

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Tanárképző Központja keretében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) iskolai tanulást segítő módszerek kutatására kiírt pályázat megvalósítására létrejött kutatócsoport közoktatási rendszerben, az iskolarendszerű szakképzésben a szakmai pedagógusok által tartott tanórákon alkalmazott oktatási módszerek tapasztalati ismerete és elemzése alapján új eljárások fejlesztésére és bevezetésére vállalkozik.

Az MTA elnöke által 2016.ban meghirdetett szakmódszertani pályázatban a magyar szakképzés sajátosságainak megfelelően iskolai komplex tárgyak esetében vállalkozunk a módszertani képzés fejlesztésére. A pályázatban bemutatásra kerülő új szakmódszertani koncepciónk alkalmazásával konkrét elérendő célunk a jelenlegi iskolai szakképzésben különösen időszerű a komplex tananyagegységek kialakításával és alkalmazásával a szakmai tanárképzés és gyakorlati képzés szakmódszertani megújítása.

Építve az elmúlt években ezen a területen végzett hazai és nemzetközi kutató-fejlesztő tevékenységünkre iskolai szakképzési környezetben kerül sor a kifejlesztett módszerek és eljárások gyakorlati alkalmazására, az új típusú elektronikus tananyagok kidolgozására és alkalmazására, az eredményesség ellenőrzésére. A kutatás során a munkacsoport által kezdeményezett iskolai kipróbálással és a szakmódszertani fejlesztési modell szakképző közoktatási intézményekben megvalósuló hálózatos elterjesztésével, valamint a szervezett műhelytalálkozók és konferenciák előkészítésével és eredményeinek összegzésével vállaljuk az adott tárgyban a kutatás megvalósítását, az eredmények fejlesztési környezetben történő kipróbálását és a szakmódszertan iskolai alkalmazását, hatásának, eredményeinek elemzését.

A koncepció lényegi elemei

A projekt fejlesztések célcsoportja

  • az osztott vagy osztatlan rendszerű MA szakmai tanárképzésben részvevők, a BA szakoktatók;
  • humán területen az osztott rendszerű egészségügyi-, gyógypedagógia-, vagy pedagógia szakos tanárképzésben résztvevő hallgatók;
  • a tanárjelöltek képzésének részeként megvalósuló pedagógiai és egyéni összefüggő szakmai gyakorlatot vezető, mentoráló szakképző intézmények tanárai, mentorai;
  • a pályakezdőként gyakornokot fogadó szakképző intézmények tanárai, mentorai.

Kutatócsoportunk a magyar szakképzés sajátosságainak megfelelően iskolai komplex tárgyak esetében vállalkozott a módszertani fejlesztésre. Kutatásunk lényege, hogy az interaktív kollaboratív tanulási és tanítási elvek alapján formálódó nyitott tananyagfejlesztési folyamatba bevonjuk a tanárokat és a középiskolás tanulókat, valamint a szakmai pedagógusképzés hallgatóit (leendő szakmai tanárokat), és olyan módszertani tudáshoz juttassuk őket, mely alkalmas az aktív tanulás – közösségi tartalomfejlesztés – támogatása.  Szakmódszertani szempontból az eljárást nyitott tananyagfejlesztésnek (Open Content Development, OCD) neveztük el.

A kutatócsoport első éves tevékenysége a munkatervben meghatározott fő feladatok szerint szerveződött. Az első negyedévben a kutatók feladata az irodalomkutatás, az adott témában a jó gyakorlat feltárása volt. Ez részben a szakirodalmi elemzések keretében valósult meg, melyek eredményei a kutatócsoport által szerkesztett Közleményekben (2016/1, 2017/1 és 2017/2) jelentettünk meg, illetve hazai és nemzetközi konferenciákon (HERA 2016, EDEN 2017, INTED2017, EDULEARN17, IADIS2017) megtartott előadásokhoz és eszmecserékhez kapcsolódott.

Kiemelt feladat volt a partneriskolai kör és a projektben érdemi közreműködést vállaló pedagógusok tevékenységének együttes tervezése és összehangolása. Ennek érdekében a beszámolási időszakban megkezdődött a partneriskolai hálózat kialakítása, melyben a munkaterv elfogadásakor 4, jelenleg 8 iskola vesz részt. Az együttműködés kereteiben megkezdődött a nyitott tananyag-fejlesztési koncepciónk szerint a szakmai alapozó és orientációs tárgyak körében mikrotartalom struktúrák tervezése. E tevékenység első fázisában a kutatócsoport kidolgozott egy 30 órás folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzési programot, melynek keretében a folyamat eleji, jelenléti elméleti és gyakorlati előkészítést a nem kontaktidőre tervezett, egyéni feladatmegoldás követi tutorálással. A már öt alkalommal iskolai környezetben megvalósított képzési folyamat jellemzője, hogy kísérleti tananyagegységek önálló kialakítása valósul meg.

A tartalmi munkálatokhoz kapcsolódva kiemelt jelentősége volt az OCD modellalkotás és tananyag reprezentációs felületek mintáinak kialakítása. E folyamat szervezeti hátterét a gyakorló pedagógusok aktív részvételét biztosító szakmai műhelytalálkozók biztosították (ezekre négy alkalommal került sor). Ezeken került sor a fejlesztési módszertan, tematikák kialakítására, továbbá a partneriskolák tanárainak felkészítése az OCD módszer iskolai alkalmazására, a nyitott aktív tanári közreműködéssel megvalósuló tananyagfejlesztésre. Szintén a szakmai műhelyek teremtettek lehetőséget a komplex tananyagegységek/mikrotartalmak bemutatására és megvitatására, valamint az értékelési szempontok kialakítására és megvitatására. Az időközben érzékelt problémák – differenciált kezelésére két kisebb munkacsoport alakult: adatbázis és címkézés, valamint a tanár továbbképzés témakörében.