Eredmények

2019

2018 szeptemberétől ez év augusztus végéig tartó egy évre szóló tervünk szerint, negyedévente terveztünk szakmai műhelyeket. Ezeken a gyakorló pedagógusok bevonásával szervezett tanácskozásokon az eredeti terveink szerint a partnerintézményekben folyó fejlesztési eredmények megvitatására, a tananyagfejlesztési eredmények elemzése és a tágabb keretekben történő  gyakorlati képzések előkészítésére, valamint a komplex tananyagegységek szélesebb körű szakképzési alkalmazásának előkészítése, kísérleti próbák, gyakorlati képzések megkezdése képezték a tematikus fókuszokat. A projekt második felében megkezdtük a szakmódszertani ajánlásokat kidolgozni, s az előzetes szakmai elegyeztetéseket követően a projekt honlapján, s az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport Közlemények közreadni. Terveztük megjelentetni a 2018 áprilisában szervezett nagykonferenciánk előadásai alapján felkért szerzők által írt tanulmányok megjelentetését lektorált, szerkesztett könyv alakban. Kiemelt célunk volt a nyitott tananyag-fejlesztésbe bekapcsolódó tanárok és tanulók tartalomfejlesztési eredményeit referencia adatbázisba szervezni. Terveztük továbbá a partneriskola hálózatban a fejlesztésben jelentősebb eredményeket  elérő iskolák számára az MTA és BME felhőszolgáltatásaihoz történő intézményi hozzáférést kialakítani, s ezzel a növekvő számú mikrotartalom tárolását és hozzáférését korszerű eszközökkel elősegíteni. A tanulói aktivitás ösztönzése érdekében doktoranduszaink bevonásával olyan módszertani fejlesztésre is vállalkoztunk, mely mobil IKT eszközökön, okostelefonokon lehetővé teszi az új mikrotartalom készítését az appon belül (cím, kép, szöveg, kulcsszavak), s a kapcsolódó képet a telefon fényképezőjével lehet készíteni. Az elmúlt egy év során az előzetesen tervezett feladatainkat az eredeti pályázatunkban megfogalmazott feladatok és a múlt évi beszámolóban operacionalizált terveink szerint maradéktalanul megoldottuk. A projekt keretében az iskolákban rendkívül színes eredmények jöttek létre, ugyanakkor általános észrevételként megfogalmazható, hogy a szakmai tanárok között a  folyamatos fluktuáció, valamint a jelentős terhelés komoly korlátozó, az innovációt fékező hatást fejtett ki. A fenntartói változások, majd a képzési tartalom feszített ütemű korrekciói az iskolák életében olyan mély szervezeti és terhelésbeli változásokat is okoztak, ami a fejlesztő képzés megszervezését, a képzési folyamat befejezését számottevő mértékben korlátozta. Tapasztalataink szerint a partneriskolák körében, különösen az innovációban kulcsszerepet vállaló pedagógusok körében a fluktuáció mértéke extrém magas. Sajnos általánosabb probléma, hogy az iskolák IKT környezete, wifi lefedettségének minősége jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a tanórákon a tanárok és diákok folyamatosan használják a mobil eszközeiket. Két partneriskolában (Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Közgazdasági Szakgimnázium, Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakgimnáziuma) megkezdődött az MTA Cloud rendszer szolgáltatások tesztelése, kipróbálása, melynek célja a felhő alapú szolgáltatás által az új fejlesztésű digitális tananyagok archiválása és a keretrendszer tesztelése, kipróbálása. A pedagógusok innovatív szerepét érzékelteti, hogy az OCD projekt szakmódszertani szemléletváltó hatásának következtében néhány nevelőtestület saját módszertani fejlesztéseket is megkezdett. Ilyen például a Kecskeméti Kada Elek Szakgimnázium, ahol a pedagógusok vállalkoztak egy módszertani füzet összeállítására (Közlemények 8.), mely a tanév végén kiadásra és az iskolák között terjesztésre került. A szakmai tanárok és diákjai által készített mikrotartalmak feltöltése a Mikropédia (Közösségi tananyagfejlesztés a szakképzésben) www.mikrotartalom.hu tesztfelületre: adózási alapismkeretek, gazdasági és jogi alapismeretek, és számviteli alapismeretek tantárgyakból. Külön érdekesség volt az iskola tanulói által készített mikro-tartalmak bemutatása SZJA, ÁFA és helyi adók témakörében 2019 júniusában a Műegyetemen szervezett program keretében.Az eredmények megismertetése a szakmai nyilvánossággal,beépítése a felsőoktatás (Tanárképzés, doktori képzés és a továbbképzés) programjába
Eredeti vállalásunk szerint folytatódott a műhely konferenciák sorozata, melyeken a módszertan lényegét képző tananyag konstrukciós elemek archiválási problémáira, a címkézés, a mikro-tartalmak minősítése kérdéseire keressük a választ. E folyamat lényeges közbülső eredmények tekintjük azoknak a platformoknak (Sysbook, Mikropédia, HUNGLE) fejlesztését, melyeket egyre szélesebb szakmai nyilvánosság számára tesszük elérhetővé, intenzív módszertani támogatással. E folyamat kiemelkedő eseménye volt a tavaly októberben a BME-n szervezet „Új módszertant a szakképzésbe új kutatási eredményeinket bemutató konferenciánk, mely a szélesebb nyilvánosság számára tette megismerhetővé a kutatás eredményeit. Az elmúlt év során a kutatás koncepcionális szakaszát lezártuk, a múlt évben tartott nagy konferenciánk (VIII. Budapest Visual Learning Conference) anyagára építve a felkért szerzők tanulmányait három kötetben összegeztük, s az év során megjelentettük. Ezek: Vision Fullfield, Learning and Technology in Historical Perspective, Image and Metaphor in the New Century címekkel a BME-MTA kiadásában jelentek meg. Befejeződött az a nemzetközi konferenciasorozat-részvételünk (ICL, ICERI, EDULEARN, IFAC,ECER), mely tudományos fórumokon a koncepciónk megvitatását és ismertetését széles körben lehetővé tette. Ezeken a tanácskozásokon, valamint a megjelent konferenciakötetekben a kutatás koncepciójának modellként történő értelmezését vitára bocsátottunk Közleményeink a nyitott tananyagfejlesztés, mint megközelítési mód ismertetése szempontjából fontosak és sikeresek voltak, amit számos nemzetközi meghívás (Kína, USA), előadás-felkérés is igazol. A hazai konferenciákon (ONK, HUCER, MELLEARN) ugyanakkor arra törekedtünk, és ez a doktoranduszaink publikációiban is érzékelhető, hogy a módszertani munkálatok olyan empirikus elemeit is bemutassuk, melyek az első szakaszban kezdeményezett attitűd-méréseknél mélyebb összefüggések feltárására irányulnak.  A pedagógus képzési programok megújított keretében a szakmai tanárképzésben az Oktatáselmélet, Rendszerelmélet, Digitális Pedagógia tantárgyak tartalmába a kutatási eredményeket, hazai és nemzetközi kontextusba ágyazva beépítettük, arra törekedve, hogy a nyitott online, interaktív tananyag-konstrukció eljárásába a hallgatókat is bevonjuk. Ez a BME szakmai tanárképzés esetében, kapcsolódva az oktatási keretrendszerek általános használatához 2019-ben maradéktalanul megvalósult. Az immár 12 iskolára bővült hálózat (két intézményt kapcsolódott be a hálózatba: Kaposvári Szakképzési Centrum Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szak gimnáziuma, valamint a Politechnikai Iskola Szabadkán) mindegyik intézményében megvalósult a pedagógusok OCD fejlesztő képzésre történő felkészítése, az projekt keretében kidolgozott és akkreditált pedagógus-tovább képzési programunk keretében. Ez összesen eddig 117 pedagógust érintett. Ezen túl megkezdődött, elsőként a Debreceni Szakképzési Centrumban a programhoz kapcsolódó, az implementációban résztvevő pedagógusok tovább képzése, s képzésünket 23 pedagógus sikeresen elvégezte. A Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program harmadik évében elért legfeljebb három legfontosabb
eredmény ismertetése Kiemelkedő eredménye a tananyagfejlesztés elméleti korszerűsítésére irányuló munkánknak, hogy a múlt évi nagyrendezvényünk 8th Budapest Visual Learning Conference kiemelkedő előadásai alapján felkért szerzők három tanulmánykötetét ez év nyarán megjelentettük. A kutatások interdiszciplináris, továbbá társ-kutatócsoportok munkájához való kapcsolódását érzékelteti a Magyar Tudomány 2019/7. számában megjelent „A vizuális tanulás perspektívái” című tematikus összeállítás (https://mersz.hu/hivatkozas/matud_313#matud_313). Ez a nyitott tartalomfejlesztés szempontjából kiemelten fontos összefüggésről, a kultúra képi fordulatáról tudósított, és ezt a tananyagfejlesztésünk szempontjából meghatározó fordulatot törekedett szemléltetni.Összeállításunk érzékelteti kutatócsoportunk tevékenységrendszerének nyitottságát, más a programban részt vevő kutatásokhoz való kapcsolódását. Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport interaktív tartalomkezelő felületei (Sysbook, Hungle, Mikropédia) hatékonyan képesek
az online kollaboratív tananyagfejlesztést támogatni, s folyamatban van a fiatalok IKT eszközhasználatához illeszkedő reszponzív és kompakt mobilalkalmazás implementálása is. A tartalmi fejlesztés során kulcsfeladatnak tekinthető mikro-tartalmak egységes keretbe történő integrálását, ami a tanulási egységek dokumentálását, archiválását és sokfunkciós szakmai alkalmazását teszi lehetővé, ebben az évben sikerült megoldani. Különösen fontos, hogy az open access-elv szerint kialakított elektronikus felület a nemzetközi referenciák szerint is problematikus tananyag-cimkézés/online értékelés szakmai kritériumainak is képes megfelelni, s ezzel olyan funkciókra képes, melyre a digitális tananyagrendszerek is csupán korlátozottan, illetve csak jelentős díjazás esetében képesek. A mikrotartalmak fenti funkciók szerinti egységes keretben történő kezelésére alkalmas Mikropédia olyan szakmai módszertani eszközként került kialakításra, mely a szakképzés sajátosságai szerint a gyorsan változó, központi fejlesztésekkel teljesen nem követhető onlinei tartalomfejlesztés egyik hatékony eszköze lehet a jövőben. Az elmúlt évben megkezdtük a kutatások eredményeit a szakképzési gyakorlat számára közvetítő módszertani ajánlás-sorozat kiadását. Ez a szerkezetében és tartalmában is rapid módon átalakuló szakképzés számára azért is fontos, mert a digitális környezetben megvalósítható online kollaboratív
tananyagfejlesztés jóvoltából a jelenlegi átalakulás számos szakmai kérdése hatékonyan megválaszolható. A már megjelent közlemények, az új módszertan lényegi összefüggéseit szemlélteti számos példával, a jelenleg is formálódó tartalmi-tantervi fogalmak rendszerét az új fejlesztés keretei között értelmezik, szemléltetve a tanári és tanulói kollaboratív fejlesztések. E sorozat kötődik 2018. évi novemberi szakmai műhelykonferenciánkhoz, „Új módszertant a szakképzésben!”, melynek
keretei között bemutatásra került a tanár-diák kooperáció a nyitott tartalomfejlesztésben az iskolarendszerű szakképzésben a közgazdasági ágazat területén. 2019 júniusában a Műegyetemen szervezett program keretében tanárok és diákok együttesen mutatták be közös fejlesztési eredményeiket.

2018

Kutatócsoportunk a magyar szakképzés sajátosságainak megfelelően iskolai komplex tárgyak esetében vállalkozik módszertani fejlesztésre. Kutatásunk lényege, hogy az interaktív kollaboratív tanulási és tanítási elvek alapján formálódó nyitott tananyagfejlesztési folyamatba bevonjuk tanárokat és a középiskolás tanulókat, valamint a szakmai pedagógusképzés hallgatóit (leendő szakmai tanárokat), és olyan módszertani tudáshoz juttassuk őket, mely alkalmas az aktív tanulás – közösségi tartalomfejlesztés – folyamatos fejlesztésére.A nyitott aktív tanári közreműködéssel megvalósítandó – tananyagfejlesztési modell (OCD) szakmódszertani koncepciójában leírtak tartalmilag, a megfogalmazott feladatok ütemezésben eredeti vállalásainknak megfelelően megvalósultak. Az összefoglalóban kiemelten foglalkozunk a projekt formális vállalásaival, fórum-műhely-hálózat szervezés, a nyitott tananyagfejlesztés koncepciójának kidolgozásával és disszeminációjával (konferenciákon, publikációkban történő) nemzetközi és hazai tudományos közéletbe történő bevezetésével. Lényeges vállalásunk a projekt eredményeinek a szakmai tanárképzésbe és továbbképzésbe történő bevezetése, mely intenzív szakmai fórum/rendezvény előkészítés és szervezés mellett olyan folyamat, mely a fejlesztési környezetet virtuális szakmai fejlesztésekkel is támogató portál- és dinamikus honlapfejlesztésre, oktatási keretrendszer igénybevételét és a projekthez kapcsolódó módszertani szolgáltatások (fejlesztő felületek, appok) kialakítására irányul.

A pályázati terv beszámolási időszakra vonatkozó alapvállalásai: három szakmai műhelytalálkozó a kutatásban aktív szerepet vállaló szakmai pedagógusokkal, egy hazai konferencia, valamint a jelentősebb nemzetközi konferencia, melyben a kutatási-fejlesztési témánkat kiemelten bemutathattuk, eredeti céljainknak megfelelően megszervezésre kerültek. Kutatásunk részletes koncepcióját a nemzetközi tudományos közéletben bemutattuk, az első két évben tucatnyi jelentős szakmai konferencián részletesen ismertettük (2018-es beszámolónk 37 szakmai előadást tartalmaz), s publikáltuk az OCD koncepciót, a szakmódszertani program keretében vállalt feladataink hatástanulmányát, kiemelve a nyitott rendszerek módszertani lehetőségét. Eddig 108 gyakorló tanár kapcsolódott be a projekt keretében szervezett, s hivatalosan is elismert módszertani képzésünkbe, ami a tanárok fejlesztői aktivitásának motiválását, a tanári felkészítés innovatív technológiák általi támogatási formáit, az online kooperatív módszerek tanári, s tanulói alkalmazásának elméleti és gyakorlati lehetőségeit teremti meg.

Előadásaink sorában kiemelt jelentőséget kapott az elmúlt évben szakmódszertani innovációs tevékenységünk két koncepcionális elemének a szakmai kommunikáció fókuszába állítása: egyfelől a képek oktatásfejlesztésben betöltött szerepével foglalkozó általunk szervezett budapesti Visual Learning Conference, valamint Bolzanoban 2017 novemberében az Immagini nemzetközi konferencián plenáris előadás keretében mutattuk be a kutatást, másfelől az Óbudai Egyetem által szervezett nemzetközi Interactive Collaborative Learning Conference-n (2017 szeptember) szintén plenáris előadás keretében a szakképzési tartalomfejlesztés paradigmaváltását és az online kooperatív módszertani megújulását az OCD projekt által ismertettük. A kutatás elméleti alapozó szakaszának lezárására szolgált és kutatási programunk kiemelkedő eseménye volt a 2018 áprilisában megrendezésre került, s mintegy száz előadást keretbe foglaló Visual Learning: COMMUNICATION – CULTURE – CONSCIOUSNESS nemzetközi konferencia (VII.Visual Learning Conference), mely a kutatócsoport tagjai által vállalt és elfogadott hat előadással kiemelkedő lehetőséget adott a kutatási eredményeink ismertetésére és megvitatására. A nyitott tananyagfejlesztés koncepcionális kérdéseivel is foglalkozó hazai (MTA-BME) szervezésű konferencia a vizuális oktatás, a tudományos vizualizáció, a film, a rajz, a képi nyelv és képi logika alapvető kérdéseire keresett válaszokat, bizonyítandó, hogy az emberi kommunikáció eredendően képies. Az írott és nyomtatott szó évezredei-évszázadai után éppen a szakmódszertani kutatásaink idején a valóságos képi hazatérésnek és képi felszabadulásnak vagyunk tanúi a neveléstudomány területén, de a nyelvészet, a pszichológia és a filozófia területén is.  (A konferencia munkanyelve angol volt, honlapja: www.vll.bme.hu). E mellett az interaktív kollaboratív tanulási és tanítási innovációs trendekhez kapcsolódó koncepciónk nemzetközi értékelése és validációja érdekében jelentős hazai szervezésű és külföldi nemzetközi konferenciákon ICL2017, IMMAGINI, ONK2017, VLC 2018, HERA 2018, EDEN 2018, INTED2018, EDULEARN187) ismertettük és publikáltuk szakmai törekvéseinket.

A jelentősebb nemzetközi tudományos aktivitásunk oka az OCD koncepció és az innovatív fejlesztői attitűd fejlesztése, a résztvevők motivációjának a korszerű IKT környezetben történő fejlesztése iránti fokozott érdeklődés. Jelentős számú előadás és konferencia felkérést kapott a kutatócsoport az elmúlt időszakban, melyet a kutatási eredmények nemzetközi disszeminációja és a fiatal kutatói utánpótlás ösztönzése és nevelése szempontjából igyekeztünk hasznosítani (ezt a publikációs jegyzék érzékelteti). A kutatásnak további novuma, és erre a tavaly őszi debreceni szakmódszertani kutatócsoport beszámoló-konferencia és a tavalyi beszámolónkat értékelő szakértői vélemény is utal, továbbá a nemzetközi fórumokon is felfigyeltek, a nyitott fejlesztés keretében a tanárok mellett a tanulói aktivitások lehetőségének megteremtése. E tekintetben az elmúlt évben jelentős kezdeményezésnek tekintjük, hogy az OCD módszertant gyakorlatban is alkalmazó tanárok (Dobozy Gyöngyi, Orosz Beáta) közreműködésével az adott iskolákban jelentős tanulói populációt is bevontak a fejlesztésbe, s az eredmények egyértelműen pozitívak.

Az 2017-es évi beszámolóban még nem szerepeltek projekt kapcsolódási, kooperációs lehetőségek, ezért utalunk Vocal projekt multiplikációs eseményeire, mely implementációs szempontból kapcsolódik az OCD fejlesztésekhez. Ezen a multiplikációs eseményen bemutatott 3 tréning tananyag alapján 6 db. megújított on-line anyag angolul, mely közvetlenül is támogatja az OCD munkacsoport módszertani munkáját. E  tananyagok különlegessége, hogy nem csak nyitott oktatási forrásokat OER-t, hanem OEP-t is tartalmaznak, azaz open educational practice-t azaz olyan pedagógiai gyakorlatokat, melyet a hallgatók ugyanúgy megosztanak, mint a tanárok az OER tananyagokat. terveinkkel összecseng, hogy a bejelentkezett tanulók a piloting után digitális kitűzőt kapnak, ami új digitális elismerési lehetőség, kapcsolható a mikrotartalom fejlesztéshez.

A hazai és eseményekben gazdag nemzetközi disszeminációs tevékenység mellett folytattuk a kísérleti, módszertani innovációra vállalkozó iskolahálózat kialakítását. Bár e tekintetben az iskolarendszerben zajló változások, s a tanárok terhelésével kapcsolatos adminisztratív nehézségek némi korlátot jelentettek, az első teljes tanév végére 10-et, majd egy iskola (Baptista Gimnázium) kiválását követően a szabadkai Politechnikai Iskola bekapcsolódásával, s az újonnan bekapcsolódó túrkevei és kaposvári szakképző iskolákkal már a projekt eredeti vállalása szerint 12 iskolával alakítottunk ki fejlesztési együttműködést. A kutatási program sikeressége szempontjából feltétlenül jelezni kell, hogy a pedagógusok elfoglaltsága, fejlesztő munkába való részvételének mértéke és minősége nem mutat kedvező fejlődési tendenciát. A tanórák, és az iskolai elfoglaltságok mértéke, valamint a helyettesíthetőség korlátai, továbbá az utazások költségigénye együttesen negatívan hat a módszertani fejlesztésre. Néhány szakgimnáziumban (kecskeméti Kada, budapesti Don Bosco) kiemelkedő eredmények születtek már, melyeket hazai (ONK2017) és nemzetközi fórumokon (ECER 2018) be is mutattunk. Számos iskola esetében ugyanakkor bár az első év végére kidolgozott és 2017 decemberében hivatalosan is jóváhagyott 30 órás OCD fejlesztő pedagógus-továbbképzési kurzusokat megtartottuk még csupán a partnerintézményi szinten tart az innováció.

A félidős teljesítmény kiemelkedő eredményének tekinthető a publikációkban és előadásokban dokumentált koncepcióalkotó munka transzparens lezárása, valamint a fejlesztési infrastruktúra kereteinek (iskolahálózat és mikrotartalom-keretrendszerek) kialakítása. A szakképzésben különösen igényelt tantervfejlesztési paradigmaváltáshoz, s általánosabban az aktív és kollaboratív fejlesztési attitűd fontosságának felismeréséhez a projekt koncepciójának offenzív ismertetése szakmai fórumokon jelentősen hozzájárult. Bár a hazai Nat munkálatokhoz nem sikerült eddig érdemi kapcsolódást kialakítani, azonban a pedagógusok körében és a szakképző intézmények részéről tapasztalható érdeklődés, valamint a nemzetközi tudományos fórumok figyelme eddigi kezdeményezéseink relevanciáját erősítik. Lényeges eredmény, hogy az elmúlt két évben korszerűsített szakmai tanárképzési programunkba az OCD projekt elméleti és gyakorlati bemutatása tantárgyi szinten beépült, s a hallgatói feladatok által közvetlenül is részt vettek vagy vesznek a leendő szakmai pedagógusok (eddig közel 200-an) a nyitott, hálózati rendszerek igénybevételével megvalósított tananyagegységek, mikrotartalmak fejlesztésben. Ehhez két tantárgy – Oktatáselmélet és Rendszerelmélet tárgy célirányosan kidolgozott tematikája, az alkalmazott elektronikus tananyagok és keretrendszer kínál jó infrastruktúrát. A projekt honlapja (www.ocd.bme.hu) és a Sysbook platform (www.sysbook.sztaki.hu), melyet angolra is lefordítottunk olyan dinamikus felületet képez, mely a referenciákhoz és a fejlesztői tudás megszerzéséhez támogatást nyújtanak. A projekt folyamatosan bővülő honlapja, munkálataink dokumentálása mellett, alkalmas a tanári továbbképzések támogatására, a kialakított LMS (Learning Management System) igénybevételére, továbbá a szakmódszertani szempontból a kidolgozott mikotartalmak oktatási alkalmazására és célirányos differenciált elemzésére. A szakmai tanárképzés módszertani támogatását reprezentáló SysBook platform, valamint a Hungle keretrendszer az önálló munkára és a továbbképzés keretében történő használatra alkalmas, érzékeltetve a fejlesztő online környezet lehetőségeit. Eddigi iskolai környezetben is megvalósított tananyagfejlesztési eredmények (mintegy 250 mikrotartalom) megteremtették a szakmódszertani, tartalmi és tantervelméleti szempontú elemzések bázisát, s a módszertani ajánlások és útmutatók kialakításának empirikus feltételeit. Kutatócsoportunk tevékenységének fókuszában az eddigi elméleti kutatási és gyakorlati tananyagkonstrukciós folyamatokra építve a szélesebb szakmai gyakorlat számára szóló módszertani ajánlások kidolgozása, megvitatása és közzététele áll.

2017

A 2017-es beszámoló szerint az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport a magyar szakképzés sajátosságainak megfelelően iskolai komplex tárgyak esetében vállalkozik módszertani fejlesztésre. Kutatásunk lényege, hogy az interaktív kollaboratív tanulási és tanítási elvek alapján formálódó nyitott tananyagfejlesztési folyamatba bevonjuk tanárokat és a középiskolás tanulókat, valamint a szakmai pedagógusképzés hallgatóit (leendő szakmai tanárokat), és olyan módszertani tudáshoz juttassuk őket, mely alkalmas az aktív tanulás – közösségi tartalomfejlesztés – folyamatos fejlesztésére. A projekt első évének munkálatai a fejlesztésbe bekapcsolódó intézmények hálózatának (jelenleg 8 iskola) kialakítására, a tananyagfejlesztésbe aktív szerepet vállaló pedagógusok célirányos felkészítésére, valamint az online fejlesztési környezet kialakítására irányultak. A projekt honlapja, munkálataink dokumentálása mellett, alkalmas a már megkezdődött tanári továbbképzések támogatására, a kialakított LMS (Learning Management System) igénybevételére, s a szakmai tanárképzés módszertani támogatását reprezentáló SysBook platform elérésével jelzi azt, hogy a fejlesztő online környezet kialakítása megkezdődött. Kutatócsoportunk tevékenységének első eredményeit a koncepcióalkotás, stratégia vonatkozásában Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztési Modell Kutatócsoport  első szakmai konferenciáján (2016. december 15.) „Tradíció és nyitottság a szakképzés megújításában” ismertettük. E mellett az interaktív kollaboratív tanulási és tanítási innovációs trendekhez kapcsolódó koncepciónk nemzetközi értékelése és validációja érdekében hazai és nemzetközi konferenciákon (HERA 2017, EDEN 2017, INTED2017, EDULEARN17, IADIS2017) ismertettük és publikáltuk szakmai törekvéseinket. A kutatási témában a kutatócsoport tagjainak – az MTMT referenciaadatai szerint – 3 könyvfejezete, 9 lektorált tanulmánya, valamint 9 további közleménye jelent meg a beszámolási időszakban, a szakmai előadások száma 11 volt.